Az iráni Forradalmi Gárda is beszáll az ISIS elleni harcba

Az Iráni Forradalmi Gárda is harcol Irakban az Iszlám Állam fegyveresei ellen, hogy védje a síitákat és a szent helyeket. Visszahívták a Basár Asszad oldalán harcoló milicistákat

De nem ő volt az egyetlen; június közepe óta a gárda legalább két másik tagját is megölték Irakban, ami a Reuters szerint egyértelmű jelen annak, hogy a síita Irán fokozza katonai jelenlétét Irakban. A cél szembeszállni az Iszlám Állam szunnita harcosaival, akik a nyár eleje óta elfoglalták Irak északi területének jelentős részét.

Nem ismernek könyörületet

Az iraki biztonsági erők gyakorlatilag elmenekültek az IÁ hadserege elől, megnyitva a számukra az utat Bagdad felé. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a síita vezetésű kormány képtelen megvédeni az országot és a fővárost.

A katonáknak pedig van mitől félniük: az IÁ szerint a síiták eretnekek, akik halált érdemelnek, és elrettentésképpen gyakran filmre is veszik a fogságba esettek lemészárlását.

Irán szoros kapcsolatot ápol a bagdadi kormánnyal és az iraki síita milíciákkal, és úgy érezte, hogy közbe kell avatkoznia, hiszen az IÁ nagyratörő tervei, a kalifátus Teherán számára is veszélyt jelenthet hosszú távon.

A szent helyek védelmezője

Az egyik legtekintélyesebb iráni vallási vezető, Nasszer Makarem Sirazi ajatollah még júniusban közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy „szükségszerű” dzsihádot (szent háborút) hirdetni Irak és különösen az olyan szent helyek védelmében, amelyeket évente síita zarándokok milliói keresnek fel.

A Tigris partján, Bagdadtól északra fekvő Szamarra, ahol Sirhani ezredes elesett, két ilyen szent helynek is otthont ad, ezért különösen fontos a síiták számára.

Az egyik zarándokhely a városban fogságba vetett 11. imám, Ali al-Aszkari és fia, al-Haszán sírja. 2006-ban egy robbanásban megsemmisült az aranykupolájú épület jelentős része, egy évre rá pedig másikban a két megmaradt minaretet is lerombolták.

A másik szent hely Muhammad al-Mahdí, a tizenkettedik, messiásként visszavárt imám szentélye.

Az iraki kormányerők és a síita milíciák azonnal mozgósítottak a város védelmére, és eddig sikerült is megvédeniük az IÁ fegyvereseitől.

Árad az ellátmány Iránból

Szakértők abban is biztosak, hogy a Forradalmi Gárda az utóbbi hetekben növelte a befolyása alatt álló iraki milíciákhoz szállított fegyverek és pénz mennyiségét.

Egy neve elhallgatását kérő iraki biztonsági illetékes úgy véli, Irán legalább húszezer iraki milicistát mobilizált azok közül, akiket még az amerikai hadsereg ellen képzett ki.

Állítólag több tízezer iraki harcost hívtak vissza Szíriából is, ahol Basár Asszad oldalán harcoltak. Megjelentek Irakban a Hezbollah libanoni síita milícia tagjai is, akik szintén Asszad oldalán harcoltak az elmúlt két évben. Ők valamennyien harcedzett veteránok, akik irányítják és felügyelik az akciókat.

Washington is számít Iránra

Washington és nyugati szövetségesei abban bíznak, hogy Teherán a bagdadi kormánykoalíció kiszélesítésére használja fel majd a befolyását, s így segít megakadályozni a válság elmélyülését.

Karim Sadjadpour, a Carnegie Endowment for International Peace iráni elemzője úgy véli, Teherán nem ragaszkodik Nuri al Maliki iraki kormányfő személyéhez, mert nélküle is megvédhetőnek tartja az érdekeit.

Az azonban még nagy kérdés, hogy van-e Malikinek alternatívája, találnak-e egy olyan iraki politikust, aki Iránnak is megbízható szövetségese, ugyanakkor elfogadható a szunniták és kurdok számára is.