Mélypontra jutott Izrael és Amerika kapcsolata

Jeruzsálem és Washington kapcsolata mélypontra jutott az Erős Szikla hadművelet idején kiéleződött feszültségek miatt – állítja az izraeli média.

Jeruzsálem és Washington kapcsolata mélypontra jutott az Erős Szikla hadművelet idején kiéleződött feszültségek miatt – állítja az izraeli média.
A média csütörtökön a hírek élén ismertette a The Wall Street Journal című amerikai lap értesülését, miszerint a Fehér Ház a gázai övezeti harcok közepén leállította a helikopterekről kilőhető Hellfire levegő-föld rakéták szállítását Izraelnek, noha arról az izraeli hadsereg már megállapodott az amerikai katonai illetékesekkel.
A 10-es tévécsatornán Alon Ben-Dávid katonai szakértő arról számolt be, hogy nemcsak Hellfire rakétákat, hanem egy más muníciót is tartalmazó teljes fegyverszállítmányt is leállítottak a leghevesebb küzdelmek idején, amelyeket egy Izraelben, a Negev-sivatagban lévő amerikai fegyverraktárból kellett volna kiadni Jeruzsálem számára. A lapok szerint Washington megszigorította a jeruzsálemi fegyverszállítások ellenőrzését, ezentúl a kormány jóváhagyása szükséges az eddigi rutineljárás helyett, ami a két ország kapcsolatainak válságát jelzi.

A viszony az izraeli sajtó szerint azért romlott meg ennyire, mert a tűzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatban Jeruzsálem elhatárolódott John Kerry amerikai külügyminiszter lépéseitől, amikor Katar és Törökország közvetítői bevonását szorgalmazta, szemben az Izrael támogatta egyiptomi közvetítéssel. Az amerikai diplomácia a jelenlegi kairói tárgyalásokon is csak megfigyelő szerephez jutott, ami izraeli szakértők szerint kiváltotta Washington haragját, és a fegyverek megvonásával jelzik Izraelnek, hogy jobban figyelembe kell vennie a térségben az amerikai érdekeket.

Az elhidegülést Washington nem kívánja a nyilvánosság elé tárni, erre utal, hogy pénteken az amerikai kormány szóvivője cáfolta, hogy változás történt volna a fegyverszállításokkal kapcsolatos politikában, és a gázai válságot illetően természetesnek nevezte a „különös figyelmet” a szállítmányok elbírálásánál.
Az amerikai kapcsolatok egyre komolyabb megromlására Benjámin Netanjahu kormányfő nem reagált, de alacsonyabb szinteken kétféleképpen válaszoltak. Egyrészt a keményvonalas Jákov Amidror, Benjámin Netanjahu miniszterelnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy Izrael elég erős a gázai harcokhoz az amerikai gyártmányú Hellfire rakéták nélkül is, és nem lehet kizárni a Gázai övezet katonai elfoglalását.

Amidror úgy véli, hogy „perspektívára van szükség” az izraeli-amerikai kapcsolatok tekintetében, mivel Jeruzsálem évente egymilliárd dollárig terjedő katonai segélyt kap Washingtontól. Az összes izraeli vadászgép és a precíziós fegyverek nagy része Amerikából származik.
Ugyanakkor a centrista Jaír Lapid pénzügyminiszter az amerikai viszony ápolása mellett tört lándzsát. Beszélt John Kerry külügyminiszterrel és az amerikai kongresszus többségi frakciójának vezetőjével, megköszönte nekik a Vaskupola rakétavédelmi rendszerhez nyújtott pénzügyi segítséget, és Netanjahura utalva azt mondta, hogy „olykor tudni kell köszönetet mondani, és meg kell erősíteni, hogy Izrael legfontosabb barátsága Amerikához kötődik”.